RÉSZLETES FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Érvényes: 2016. szeptember 1-től

 

A) Cím, szerző

Szerző(k) neve(i): Times New Roman, 14-es betűméret, félkövér, középre zárva
(Kérjük, hogy a név/nevek alatt tüntessék fel titulusukat, beosztásukat, intézményük, karuk, intézetük nevét, valamint a szerző(k) e-mail-címét).

Cím: Times New Roman, 14-es betűméret, félkövér, középre zárva.

A név és cím között 1 sorköz kihagyás, alatta „Absztrakt” félkövér, balra zárva.

Absztrakt: a tanulmány nyelvével azonos nyelvű, max. 10 soros összefoglaló, 12-es betűmérettel.

Ez után egy sor kihagyással kezdődik a tanulmány szövege.

B) A szövegtörzs tagolása

Tanulmány szövege:

Betűtípus: Times New Roman

Betűméret: 12-es

Sorköz: 1,5

Sorkizárt bekezdések

Új bekezdés: új sorba kerüljön, behúzás nem kell, az új bekezdést csak az Enter jelöli!

A kézirat ne tartalmazzon oldalszámozást, és ne legyen benne elválasztás!

Alcímek jelölése:

1. Félkövér (előtte és utána egy sorköz kihagyás legyen.

1.1 Dőlt (előtte egy sorköz kihagyás van, utána nincs)

(A számok csak az alárendelést mutatják, nem kötelező számozni!)

Felsoroláshoz az alábbi mintákat használja:

Pl.

(1) legalább két ember szemtől szembe jelleggel érintkezik egymással;

(2) ugyanarra a tárgyra fókuszálják a figyelmüket;

(3) ugyanabban az érzelmi-hangulati állapotban vannak;

VAGY:

- legalább két ember szemtől szembe jelleggel érintkezik egymással;

- ugyanarra a tárgyra fókuszálják a figyelmüket;

- ugyanabban az érzelmi-hangulati állapotban vannak;

C) Táblázatok, ábrák

Táblázatokat, ábrákat, képeket illesszék bele a szövegbe. Kérjük, hogy a tanulmányokban csak táblázatokat és ábrákat (esetleg képeket) illesszenek be!

A táblázatok és ábrák címe a táblázatok alatt, középre zárva, folyamatos arab számozással legyen (félkövér, 12-es Times New Roman betűtípus).

Mind a táblázatokra, mind az ábrákra hivatkozni kell a szövegben (ez egyben kijelöli azok helyét is)!

Pl.:

Mint azt a 2. táblázat mutatja…

Az eredmények igazolták a hipotézist (2. táblázat).

A táblázatok, ábrák, képek forrását (amennyiben nem saját készítésű), az adott táblázat, ábra, kép alatt, középre zárva, dőlt, 11-es betűvel kérjük megjelölni:

Pl.

Forrás: Pukánszky (2001): A gyermekkor története. 41. o.

D) Jegyzetek

Lábjegyzet csak az alábbi három esetben alkalmazható: értelmezés – magyarázat, törvényi hivatkozás, szerző és évszám nélküli internetes forrásra történő hivatkozás. Ügyeljenek arra, hogy a lábjegyzet(ek) mérete ne haladja meg az oldal egy harmadát!

Amennyiben a tanulmány idegen nyelvű, akkor az ábrák és a táblázatok tartalma és címe is idegen nyelvű legyen.

E) Terjedelem

A tanulmány szóközökkel maximum 20.000 karakter terjedelmű lehet (szöveggel, táblázatokkal, ábrákkal, irodalommal együtt).

F) Bibliográfia

A tanulmány végén egy sor kihagyással Bibliográfia (félkövér, balra zárva) cím alatt következzen a hivatkozott irodalom. Ebben csak olyan tételeket soroljanak fel, amelyekre a szövegben tényleges hivatkozás történt! Az irodalomjegyzékben sem felsorolást, sem számozást nem kell alkalmazni. A szerzők betűrendben kövessék egymást. Ha egy szerzőnek több művét szerepeltetjük a jegyzékben, úgy a műveket a megjelenés időrendjében kell felsorolni. Ha ugyanannak a szerzőnek azonos évben megjelent két (vagy több) publikációja szerepel a jegyzékben, akkor ezt az évszám melletti a, b, c… jelöléssel kell megkülönböztetni (Pl. Sárosi 2006a, 2006b).

G) Idegen nyelvű összefoglaló

A Bibliográfia alatt egy sor kihagyással magyar és bármely más nyelvű tanulmányhoz angol nyelvű összefoglalót kérünk, maximum 1000 karakter terjedelemben (Szerző neve, tanulmány címe, összefoglaló szövege). Angol nyelvű tanulmány esetében nem kérünk más nyelvű összefoglalót.

A szöveggel nem azonos nyelvű összefoglaló tartalma, valamint a tanulmány címe egyezzen meg a magyar nyelvű összefoglalóval.

Ennek formátuma:

12-es betűméret, egyszeres sorköz

Név középre zárva, dőlt betűvel.

Cím középre zárva, álló betűvel.

Utána egy sor kihagyással, dőlt, 12-es betűmérettel az összefoglaló szövege.

H) Hivatkozások

Folyóiratunkban a Harvard referencia stílus használata kötelező. Az írás szövegében közölt idézetet a mű bibliográfiai adataival a szerző neve és a mű megjelenési éve köti össze, azaz e két adat képezi a hivatkozás alapját.

A közlemény szövegében közölt mástól vett után kerek zárójelben tüntetjük fel a hivatkozott szerző vezetéknevét és a forrásanyag megjelenési évét, a szerző után vesszőt teszünk, például: (Gósy, 1998). Szerkesztett kötet esetén: (Varga szerk., 2015). A mondatzáró írásjelet a hivatkozást lezáró zárójel után kérjük kitenni!

Amennyiben egy bekezdésen belül már hivatkoztunk egy szerző ugyanazon művére, a hivatkozás formája: (uo.) vagy (i. m. 57). Ha saját korábbi írásunkra hivatkozunk, nem az én szót kell használni, hanem a vezetéknevet. A szerző(k) neve része lehet a mondatnak, pld. ….amint a Gósy tanulmányában (1998) közölt források..., vagy szerepelhet zárójelben: (Gósy, 1998).

Szó szerinti idézéskor mindig idézőjelben kell közölni azt a szövegrészt, amely más szerzőtől származik. A szó szerinti idézeteket kérjük dőlt betűvel kiemelni! Ha az idézet meghaladja a 3 sor terjedelmet, kérjük új bekezdésben elhelyezni, majd utána egy sort kihagyni! Az idézet után a visszakereshetőség érdekében a szerzőn és az idézet (kutatási eredmény) közzétételének évszámán kívül meg kell adni az idézet pontos oldalszámát is, például: (Gósy, 1998, p. 256). Amennyiben az idézett szövegrész több egybefüggő oldalról származik, a számok között nagykötőjel legyen, például: (Gósy, 1998, pp. 256–257). Az idézetet idézőjellel kell lezárni és ezután következik a hivatkozás. Minden két számadat, oldalszám és évszám között nagykötőjelet kell használni, mivel ez adja meg a pontos tartományt (mettől meddig, illetve mennyitől mennyiig). Ezzel szemben a kiskötőjel csak körülbelüliséget fejez ki, tehát ha egy hivatkozásban azt írjuk: X.Y., 2016, pp. 33-34; akkor ez azt jelenti, hogy a hivatkozott gondolat körülbelül a 33-34. oldalon van, de lehet, hogy eggyel előtte vagy utána. Helyesen tehát: (X. Y., 2016, pp. 33–34).

Az új magyar helyesírás szabályzat (12. kiadás, 2015) nem változtatott a fenti helyesírási szabályon. Itt található a nagykötőjel előhívásának módja is (Windows): Alt+0150: –. Kérjük a Szerzőket, hogy fokozottan figyeljenek a nagykötőjel helyes használatára.

Többkötetes mű esetén a terjedelem így adható meg: (Pándi szerk., 1965, 3. köt. p. 68), melyből tudható, hogy a harmadik kötetből idéztünk, a 68. oldalról.

Ha az idézett gondolat többszerzős műből származik: (Medve és Szabó, 2012, p. 11), (Coveney–Ganster–King, 2003) vagy (Coveney et al., 2003).

2. KÖNYVISMERTETÉS

Mint a tanulmányok esetében, de maximum terjedelem 5x A4-es oldal. A recenziónak önálló címe legyen!

A recenzió címe alatt – új sorban, középre zárva - minden esetben legyen feltüntetve a könyv címe, a könyv szerzője, kiadás helye, kiadás éve és a könyvismertető szerzője.

 

AZ ÍRÁS BIBLIOGRÁFIAI RÉSZÉBEN KÖZÖLT FORRÁSOK FORMAI KÖVETELMÉNYEI (PÉLDÁK):

A Bibliográfia címszó alatt az egyes itemeket behúzás nélkül, betűrendben kérjük felsorolni (se számozás, se egyéb felsorolásjel nem szükséges). Az egy itemhez tartozó szöveget Enterrel ne törjük meg!

1. A KÖNYV

            Torgyik, J. (2005). Fejezetek a multikulturális nevelésből. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.

2. KÖNYVFEJEZET

Nádasi, M. (2004 a). A kikérdezés. In: Falus, I. (Ed.), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, (pp. 171–211). Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

A kezdő és utolsó oldalszám között nagykötőjelet használjunk!

3. FOLYÓIRATCIKK

Bognár, A. (2005). A tartalom fontossága az idegen nyelvek oktatásában – is. Új Pedagógiai Szemle,  9. évf. 3. sz. pp. 37–45.

A kezdő és utolsó oldalszám között nagykötőjelet használjunk!

4. ÚJSÁGCIKK

Dobszay, J. (2013). Szomszédságpolitika: magyarok és a bevándorlás. Heti Világgazdaság,  25. sz. pp. 28–29.

A kezdő és utolsó oldalszám között nagykötőjelet használjunk!

5. DOKTORI ÉRTEKEZÉS, DISSZERTÁCIÓ

            Köröspataky, T. (1983). A felnőttnevelés lélektana [Doktori disszertáció]. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen.

6. LEVÉLTÁRI FORRÁS

            BAZ. M. LVTÁR, Miskolc, IV. Tanácsi iratok 1201/e, 481/1848 Követválasztók névsora.

7. KUTATÁSI JELENTÉS

            Varga, G. (1975). Székelyföld a 16. században (No.63.) Szeged, JATE. pp. 21.

8. ELEKTRONIKUS FORRÁS

a.) Internetes forrás

        Morvai, M. (2008). Az interkulturális nevelés óvodai gyakorlata a Városi óvodák Fáy András Lakótelepi tagóvodájában. [online]
        http://varosiovodakpapa.hu/dokumentumok/az-interkulturalis-neveles-ovoda... [2014. március 9.]

        Csaba, L. (2007). Átmenet vagy spontán rend(etlenség)? In: Közgazdasági Szemle, 54. 9. pp. 757–773. p. [online]
        http://epa.oszk.hu/00000/00017/00140/pdf/1csaba.pdf [2008. március 11.]

b.) Elektronikus könyv (ekönyv)

Silver, T. (1995). Management innovations [online]. Olive University, Coral Bay. http://onlinebooks.library.uolive.edu/webbin/listing/slivnet [2005. július 24.]

c.) Számítógép-fájl

Kovács, L. (1998) projektvez. NIIFP hálózati multimédia pilot-projekt [számítógép-fájl]. Budapest, Sztaki
http:// www.sztaki.hu/services /mbone

d.) Film, videofelvétel, TV adás

Faludy György (1998). Kalandozások Faludy Györggyel. Magyar dokumentumfilm. TV. Duna TV, szeptember 22, 19.00 óra.

 

Kérjük tisztelt szerzőinket a fenti formai követelmények pontos betartására! A formai előírásoknak nem megfelelő tanulmányokat két alkalommal küldjük vissza korrekcióra, azt követően a munkát nem áll módunkban közölni.

Felhívjuk figyelmüket, hogy kéziratokat nem küldünk vissza, és nem őrzünk!

Az elkészült kéziratokat kérjük a trainingandpractice@gmail.com elektronikus levelezési címre küldeni.

A tárgy megnevezése: szerző vezetékneve_olvasószerkesztőnek.

Képzés és Gyakorlat Szerkesztőbizottsága